Brazília kiesett – szinte ez lesz valamennyi sporttal foglalkozó napilap szalagcíme az elkövetkezendő órákban. Egy pillanatra azonban álljuk meg, és tekintsük meg, mi történt a világbajnokság egyik, hanem a legjobban várt negyeddöntőjén, a Hollandia-Brazília találkozón, ami végül az Oranje győzelmével zárult.

Ha rövidek akarunk lenni, akkor az egyik oldalról egy domináns első félidőt láthattunk, ami sokkos véget ért a második játékrészben – a hollandok pedig két védelmi hibát kihasználva teljesen megérdemelten lőtték magukat tovább az elődöntőbe, ahol Uruguay vár rájuk.

Mindkét szövetségi kapitánynak kisebb-nagyobb gondot okozott egy-egy kulcsjátékosuk pótlása a kezdő tizenegyben. A könnyebb helyzetben Dunga volt, ugyanis a brazilok már a meccs előtt tudták, hogy nem számíthatnak Elanóra, a hollandoknál azonban a bemelegítésen jött a fekete leves, amikor Mathijsen lesérült, és nem tudta vállalni a játékot. Apró érdekesség, hogy mindkét sérült a 13-as mezben játszó honfitársaikat juttatta szerephez, hiszen mind Dani Alves, mind a vészmegoldás, Andre Oojier a babonás szám birtokában játszott.

Maga a meccs meglehetősen lassú tempóban kezdődött, a labdabirtoklási fölény Brazília felé húzott, míg a hollandok picit gondban voltak a helyezkedéseikkel. Ahogyan azt előzetesen várni lehetett, a brazilok által jelentett legnagyobb probléma az volt, hogy Robinho a bal szélről befelé futott, és Kakával kiegészülve két roppant kreatív támadó középpályás rohamozta a narancsosok kapuját – és akkor nem felejtettük el a vébén remek formát kifogó Fabianót sem.

Az már a mérkőzés kezdeti perceiben is kiderült, hogy Giovani van Bronckhorstnak nehéz dolga lesz a középpályán játszó Alvesszel, aki a mélységi beindulásaival sűrűn okozott gondokat a hollandok bal oldali védelmében. Tovább nehezített van Bronckhorst dolgát, hogy Dirk Kuyt is nagyon nehezen bánt el a saját oldalán lévő Maiconnal, s bár az Oranje 7-ese az esetek többségében kitett magáért, néhol bizony erősen kijött a brazil jobb bekk tudása, s az, hogy a szakértők miért őt gondolják a mai futball egyik, hanem a legjobb játékosának a posztján.

És mire eljutnánk ahhoz a részhez, hogy a hollandok hogy kapcsolták ki Robinhót a játékból, máris gólt ünnepelhettek a brazilok. A gond már a félpályán elkezdődött, ugyanis Robben kezdte a problémák sorozatát azzal, hogy nem támadta a kellő vehemenciával Michel Bastost, akinek (Robben gondolatmenetével ellentétben) nem volt célja, hogy felfusson a támadó harmadba. Emiatt pont az a van der Wiel állt készen Bastosra, akinek amúgy Robinhót kellett volna őriznie. Révén, hogy a két középső védő pedig Kakával és Fabinaóval foglalatoskodott - igen, így pont Robinho maradt üresen, akit remekül indított Felipe Melo, a támadó pedig precíz volt a befejezésnél, így már a tizedik percben vezetéshez jutottak a dél-amerikaiak.

Holland problémák

Ezt minden Oranje-drukkernek illik bevallani: a hollandok szörnyű első félidőt produkáltak, ebből a negatívumból pedig kimagaslott a támadónégyesük. Kuyt egyszerűen nem, vagy csak alig bírt túljutni Maicon eszén – sem a támadásokban, sem a védekezésnél besegítve. Wesley Sneijder életét leginkább Gilberto Silva és Alves keserítette meg, míg Robben cselei a végtelenségig kiszámíthatóak voltak. Robin van Persie ezek után már csak elszórva kapott jó labdát, s ezekből egyszer sem sikerült megvernie Juant és Luciót.

 

Magán a csapategységen azonban látszódott, hogy mire készült fel van Marwijk csapata: azzal, hogy nem bombázták szét a brazilok kapuját, kizárták a gyilkos kontrák lehetőségét. Így lényegében Robinho gólja után már csak Kaka lövése maradt (egy remek Kaka-Robinho-Fabiano összjátékot követően), mint potenciális veszély, de ezt remekül hatástalanította Maarten Stekelburg – ahogy korábban már volt erre példa a torna folyamán.

Fordulat a félidőben

Mát a második játékrész első Robben-féle felfutásában látszott, hogy Hollandia teljesen más felfogásban lépett pályára. Maga az alapvető felállásban semmi nem változott, viszont a játékosok teljesítménye sokkal inkább feljavult, kérdés, mit mondhatott az öltözőben van Marwijk. Az Oranje támadásaiban azonban talán döntő fordulatot vett, hogy felhagytak a Maicon-Alves-Gilberto-Lucio alkotta tengely feltörésével, és inkább a Juan-Bastos-Melo vonalat kezdték el ostromolni, amit sok esetben a brazilok gyenge pontjának tartottak – noha Chile ellen ez a csoport is remekül védekezett.

Ennek alapján Robbent sokkal inkább próbálták a csapatból felfuttatni a jobb oldalon, viszont nem a gólszerzés reményében, hanem azért, hogy kihozzák a saját helyéről Bastost. Ez remekül sikerült, hiszen a Lyon játékosa nemhogy beült ebbe a csapdába, de rendszeresen szabálytalankodott Robbennel, sőt, Bastosnak szerencséje is volt, hogy a sorozatos foultok ellenére is pályán maradhatott. S ha megnézzük, pontosan egy Bastos-Robben összecsapásból származó szabadrúgásból jött a hollandok egyenlítő gólja. (Erről később.)

A másik változtatás a hollandok felől az az volt, hogy az első félidő sikertelen próbálkozásait követően a van Persie-Sneijder-Kuyt/van der Vaart trió nem a bal oldalon erőltette tovább a támadásokat. Ehelyett az Arsenal támadója is jobbra húzódott ki, Kuyt pedig amellett, hogy picit visszább húzódott a bal szélen, a támadásoknál elkezdett befelé mozogni. Még 0-1-nél is látszott, hogy ez kifizetődő taktika lehet Sneijderéknek, mert pontosan Kuyt került helyzetbe, de mind a labdaátvétel, mind a befejezés balul sült el egy ígéretes támadás során.

Alapvető gondok a brazil védelemben.

Ahogy már említettük, a brazilok első kapott gólja egy Bastos-szabálytalanságból fakadt, aki a szabadrúgás után szimplán lemaradt a beívelő Sneijderről, a találtat többi részét pedig összehozta a Julio Cesar-Felipe Melo duó.

Jó kérdés, ki követte figyelemmel az Internazionale idei teljesítményét (már csak Sneijder okán is), de érdekes lesz megfigyelni a videómegosztókon a Fiorentina elleni idegenbeli meccsük összefoglalóját. A lilák ugyanis a bekapott góljukra rá két percre fordítani tudtak, méghozzá egy szögletből, de a meccs érdekessége az volt, hogy mintha Julio Cesart túl könnyen és sokszor lehetne zavarba hozni a pontrúgásoknál – erre a Hollandia elleni meccs is ékes bizonyíték.

A brazilok vesszőfutása pedig eztán következett. A hollandok megszerezték maguknak a kényelmes magabiztosságot a támadásaikat illetően, majd egy elkerülhető bal oldali szögletet Robben végzett el remekül, Kuyt csúsztatását pedig végül Sneijder váltotta találattá. Pedig a vébé alatt eddig a pontig a brazil védők jól zárták ki az ellenfél támadóit a szögleteknél, de ezúttal túljutottak a védelmi vonalon. Már csak ezért is lesz nehéz egy ilyen gólt lesz a megemésztenie a távozó Dungának és fiainak.

A fegyelmezetlenség okozta Brazíliának a kudarcot, a hollandoknak pedig a sikert

A hollandok sokkal szervezettebben nyomultak a második félidőben, jobban nyomás alá helyezve a brazilokat, főleg Gilberto Silvát és Melót, akiknek nem volt már olyan sok idejük mérlegelni a passzaikat. Ezen kívül Melo a saját csapatát hozta kínos helyzetbe a teljesen megérdemelt piros lapjával, ugyanis nem elég, hogy a brazilok, vébé aspiránság ide vagy oda, kiestek a tornáról, egy ilyen jelenet csak még tovább rontott a csapatuk megítélésén. Vezettek, az ellenfél fordított, aztán még jön Melo kiborulása is?!

A brazilok vereségébe alanyi joggal említhetjük meg Dungát is, ugyanis sok mindenkinek egyszerűen érthetetlennek tűnt, hogy miért Fabianót hozza le Nilmar cseréjeként, és miért ragaszkodott továbbra is az egycsatáros rendszerhez a hátrány ellenére? A brazil kispadon ugyanis ültek olyan emberek, akikkel formációt is lehetett volna cserélni. Azonban az emberhátrányuk ellenére is elkezdtek a felívelésekkel operálni, ezek a labdák pedig már csak céltalanul kóvályogtak a levegőben, mert sem Robinhónak, sem Nilmarnak nem voltak használhatóak. Ellenben a pontrúgásoknál, például a szögleteknél, jól jött volna egy Fabiano, aki lehet, hogy nem élete meccsét játszotta, de egy gól mindenképpen benne lehetett.

Ennek ellenére Kaká közel járt az egyenlítő gólhoz, de Oojier, aki az első félidőt követően remekül belejött a meccsbe és olvasta a játékot, résen volt, és ügyesen zárt vissza.

Brazília pedig nem csak a meccset vesztette el, de áldozatává vált a lassú, körülményes játéktempójának a második félidőre, s még a védjegyüké vált kontratámadás sem hozta meg a kínkeserves egyenlítő gólt a hosszabbításért.

Konklúzió

Amíg az egyik oldalon az elkerülhető hibák áldozatává vált egy csapat, s emiatt már nem állt helyre a rend, a tőlük megszokott játékstílus, addig a másik részről egy remekül feltámadó alakulatot láthatott a közönség, s egy kis szerencsével ők jutottak tovább – de megérdemelten.

Külön elismerés illeti van Marwijk munkáját, tényleg az az ötvenmilliós kérdés, hogy mit mondhatott a játékosainak a félidőben. Ráadásul egy piros pontot a fair play oldalán is elkönyvelhetünk a holland szövetségi kapitánynak, amiért nem élt a két időhúzó cseréjével.

A szurkolók a FIFA hivatalos weboldalán Sneijdert választották meg a mérkőzés legjobbjának, de ne feledkezzünk meg Stekelenburg újabb bravúrjáról sem, amivel (Szlovákia után) ismét megmentette a csapatát – ezúttal a biztos kieséstől.

A zonalmarking.net alapján: athlon4 (Tákos Attila)

15 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Atomot Nekik! 2010.07.03. 10:05:37

Köszönjük a fordítást, összefoglalást. Nagyon jó elemzés.

Brazil drukkerként is el kell ismerni a benne foglaltak. Azzal azért kiegészíteném, hogy a Van Bommel, De Jong páros is megérdemelt volna néhány sárga vagy piros lapot is.

Grat a hollandoknak. Szebb játékot!

Hanula Zsolt 2010.07.03. 10:22:35

Hollandia sosem volt a kedvencem, már bocs, de lassan itt az ideje hogy egy komolyabb sikert érjenek el. Az "enyémek" már emberemlékezet óta kiestek, úgyhogy hup-hup nektek!

Fehérvár Kapitány 2010.07.03. 11:09:08

Én nem értettem, hogy a holland kapitány miért nem használta ki a maradék két cseréjét. Ha bekaptak volna még egyet az utolsó percekben, akkor nem mehetett volna. Szerintem fölösleges kockázat volt - nem hiszem hogy sportszerűtlen cserékkel húzni az időt, hiszen a lehetőség mindkét fél számára adott.

Fehérvár Kapitány 2010.07.03. 11:09:55

Úgy értettem, akkor "mehetett volna".

athlon4 2010.07.03. 11:20:02

Én erről azt gondolom, hogy ha adott a három perces hosszabbítás, akkor azt illő a játékkal eltölteni, mert még akkor is benne lehetnek a gólok és a helyzetek, a ghánai helyzetről meg nem is beszélve :P
Ha a 92. percben cserélt volt van Marwijk, az tuti elhúzódott volna egy percig. Nem kell ez, szerintem. Lehet, hogy van rá lehetőségünk, de kerekedjünk ilyen téren is az ellenfél fölé. (Lehet egyébként, hogy Dunga megcsinálta volna - jó kérdés.)
De szerencsére inkább az Oranje állt közelebb a gólhoz, és nem a brazilok. :)

TomiEnglish 2010.07.03. 12:09:44

Még egyszer gratulálok, hollandusok:))))

jozinho 2010.07.03. 12:25:58

Brazília nagyon jól bírta idegekkel - amikor vezetett..

14Gus88 2010.07.03. 13:28:51

Szép volt innen már sima ügy a döntő :D

mfbill 2010.07.03. 13:33:28

Ennek a brazil csapatnak nem volt edzője ezen a napon. Se a játékvezető stílusát, se a hollandok taktikáját nem bírta lekövetni. Sőt, az egész csapata őrjöngött, szimulált, durváskodott az első perctől fogva - játék helyett. Ha végig próbáltak volna játszani, ahogy az első félidő elején hellyel-közzel tették, ennek az unalmas, flegma holland válogatottnak kb. annyi esélye lett volna ellenük, mint a portugáloknak a spanyolok ellen. De sajnos azt hitték, hogy a bíró főszereplésével széttördelt játék nekik kedvez, és ki tudják védekezni az előnyt. Brazília soha nem tudott védekezni. Észak-Korea egyetlen gólját is ellenük szerezte. Ők támadni tudnak, szervezni, a szó igazi értelmében véve játszani a játékot. Ezt kellett volna felvállalni, még azon az áron is, hogy a hollandok több helyzethez jutnak. Láttam párszor kiesni a brazilokat, de ilyen megalázó, buta vereségre nem emlékszem. Dunga a pályán sem tartozott a kedvenceim közé, mindig is szürke, agyatlan focistaként emlékeztem rá. Edzőként sem sikerült átfestenie ezt a képet. Hiába jönnek a szép eredmények, ha épp akkor tehetetlen a tréner, amikor igazán jó ellenféllel kerül szembe a csapata, és a tét is nagy. Telé Santana csapatai két világbajnokságon estek ki az olasz, majd a francia válogatott ellen, de micsoda különbség! Rájuk még évtizedek múlva is emlékeznek az emberek, mert tehetségüket játékra, nem pedig annak gyilkolására fordították . Mellesleg évtizedekig nemcsak a legszebben játszó, hanem a legsportszerűbb csapatként voltak számon tartva. Ezek a Dunga-primadonnák meg? Eh... szégyen.

hagyma · http://hagyma.blog.hu/ 2010.07.03. 13:48:28

hat szerintem az jobb oldali szoglet volt

athlon4 2010.07.03. 13:53:22

@hagyma: Teljesen jogos, igazad van.

athlon4 2010.07.03. 15:06:11

Két hír, ide kommentben:
Mathijsen és van Persie kihagyta a mai edzést, ők kórházban voltak egy-egy rutinvizsgálatra, RVP a kezére sérült meg, de elmondása szerint akkor is játszani fog Uruguay ellen, ha éppen eltört a keze.

A másik: a FIFA hivatalosan is Sneijder góljának minősítette a tegnapi első Oranje találatot, így már Hollandiának is van egy négygólos játékosa.

Hollandi · http://oranje.blog.hu 2010.07.04. 13:35:13

jó elemzés, megjegyzem, hogy van Bommel szerintem is igazán megérdemelt volna egy pirosat: főleg a meccs végi pofázása volt igazán taszító, de emlékeim szerint nem először csinált ilyet, volt olyan Barca meccs, amin ugyanezt csinálta

Tesveer 2010.07.04. 23:59:52

@Fehérvár Kapitány: Jól hangzik hogy sportszerűségből nem cserélt van Marwijk, de én azt gondolom inkább pszichológiai oka lehetett. Egy vébé címet megcélzó csapat ne húzza az időt egy emberhátrányban lévő ellenféllel szemben, még ha azok a brazilok is. Volt benne egy kevés kockázat, de utólag mindenképp jó húzás volt önbizalom növelés szempontjából(ami ráfér a fiúkra, a kihagyott ziccerek a végén a német meccs tükrében még kellemetlenebbek), valamint azt is megmutatta hogy bízik bennük.

Tesveer 2010.07.05. 00:07:51

@athlon4: Helyes, nagyon bosszantott hogy több cikkben is mennyire hangsúlyozták hogy öngól volt, miközben semmi jelentősége nem volt annak hogy Melo fején kicsit megcsúszott a beadás. Irányt nem változtatott a labda, a kapus meg nem érte volna el részben a saját hibája miatt, részben pedig mert a középpályástól nem fért rendesen hozzá.