Mi jut eszetekbe, ha meghalljátok a szót: Hollandia? Hangulatos tulipánföldek és szélmalmok, biciklin kacsázó szőke csajok klumpában, vörös lámpás negyed és mariska, sajt, no meg igazi minőségi foci. Az alábbi összeállítás azoknak készült, akik lusták összeguglizni mindazt, amit egy valamirevaló Oranje drukkernek feltétlenül tudnia kell Hollandiáról.

Népesség: 16 105 285 fő
Terület: 41 528 km2
Lakosság: holland 94%, fríz 2%, török 1%, marokkói 1%, egyéb nemzetiségű 2%
Lakosság vallási összetétele:40,4% római katolikus, 36% protestáns, 23,6% egyik valláshoz sem sorolja magát
Államforma: alkotmányos monarchia
Államfő: Beatrix királynő, az Oránai-Nassau házból
Hiatalos nyelv: holland, fríz
Holland Pénznem: euro (EUR) = 100 eurocent 2002. január 1. óta (a guldent váltotta fel)

Hollandia (teljes nevén Holland Királyság, hollandul Koninkrijk der Nederlanden) nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság 3 részből áll: Hollandia, valamint Karib-szigetekhez tartozó Holland Antillák és Aruba. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.

Domborzat, népsűrűség

Hollandia a világ 15. legnagyobb népsűrűségű országa, jelenleg átlagosan 393 fő él négyzetkilométerenként (ha csak a szárazföldeket vesszük figyelembe, akkor 482 fő/km², mert az ország 20%-át víz borítja).

Hollandia figyelemreméltóan sík ország. Az ország fele a tengerszint feletti 1 méteres magasságot sem éri el, és sok az olyan terület is, amely a tengerszint alatt fekszik. E mélyenfekvő területeket gátak és dűnék sokasága védi a víztől. Nagy számú szivattyú működik a talajvíz megfelelő szinten tartása érdekében. Az ország legmagasabb pontja Hollandia délkeleti csücskében található: a Vaalserberg 322 m magas. A hollandok az évek során jelentős területeket hódítottak el a tengertől, pl. a mai Flevoland tartomány teljes egészét 100 éve még tenger borította. Az így keletkezett új szárazföldeket poldernek nevezzük.

Legnagyobb városok

1. Amszterdam
2. Rotterdam
3. Den Haag
4. Utrecht
5. Eindhoven

Történelem

A mai Hollandia (Németalföld) germán törzsek által lakott területe az I. századtól a Római birodalom része lett, majd a 8. században a frankok hódították meg. A 9. században Lotaringiához, illetve a Nyugati Frank birodalomhoz, a 10. századtól pedig a Német-római Császársághoz tartozott. A részben önálló területek legtöbbje a középkorban kulturális és gazdasági központ volt Flandria, Brabant stb.). A XIV-XV. században az egész holland térség nagy része a Burgund Hercegséghez tartozott, majd 1477-ben házasságok révén a Habsburgok szerezték meg. 1579-ben a 7 északi (kálvinista) tartomány létrehozta az Utrechti Uniót, amelyhez a déli tartományok nem csatlakoztak, ez a rész ma Belgium. 1581-ben egyesültek a németalföldi tartományok, első helytartójuk Orániai Vilmos lett.

A mai Hollandia 1609-ben alakult meg, de független államként csak 1648-ban, a vesztfáliai békében ismerték el. A mai Belgiumot alkotó déli tartományok 1830-ban váltak ki. Az ország az I. világháború idején semleges volt, ennek ellenére 1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek. Hollandia 1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (Indonézia).

Gazdaság, gasztronómi, művészet

Hollandia vezető iparágai közé tartozik az élelmiszeripar, a vegyipar, a kőolaj-finomítás, valamint az elektromos és elektronikai gépgyártás. Az ország fejlett mezőgazdasággal rendelkezik, virágkertészetei messze földön híresek. Rotterdam Európa legforgalmasabb kikötője, mely Németország és Közép-Európa egy részét is ellátja áruval.

Ami az ország művészetét illeti, világhírű a holland festészet. A 17. század a „holland mesterek”, Rembrandt van Rijn, Johannes Vermeer és Jan Steen kora. Nem kevésbé jelentősek a 19. és a 20. század holland képzőművészei, elsősorban Vincent van Gogh és Piet Mondrian.

Hollandia közismert gasztronómiai „védjegyei” közé tartozik a nyers hering, a füstölt angolna, a borsóleves – és ne feledkezzünk meg a remek holland sajtokról, például az edamiról vagy a goudáról sem.

A holland időjárás

Júniustól- Augusztusig a legmelegebb idő, az átlaghőmérséklet 21-26 fok közt alakul. Csak nagyon ritkán fordul elő szélsőséges időjárás. A levegő páratartalma viszonylag magas és köd is gyakran fordul elő tavasszal és ősszel. Az Októbertől-Márciusig erős szél is gyakran előfordul.

Ünnepek és munkaszüneti napok Hollandiában:

Érdemes akár ünnepnapon is ellátogatni az országban, mert ilyenkor sok érdekes látnivaló akad. Ne felejtsük el azonban, hogy a bankok, üzletek, a legtöbb múzeum ilyenkor zárva tart és ünnepi menetrend érvényes a tömegközlekedésre is.

Január 1.
Nagypéntek, Húsvét vasárnap, Húsvét hétfő
Áldozócsütörtök (40 nappal húsvét előtt)
A királynő napja- A királynő születésnapja (április 30), igaz nem a jelenlegi királynő Beatrix, hanem édesanyjának, Juliana-nak születésnapja ez. (Beatrix születésnapja januárban van, ekkor még hideg van ahhoz, hogy bármilyen szabadtéri mulatságot rendezzenek. Ezen a napon az egész ország narancssárga színt visel.
Pünkösd Vasárnap (Húsvét utáni hetedik vasárnap), Pünkösd Hétfő
Karácsony napja (dec. 25) és Karácsony másnapja (dec. 26)

Emellett két, a II. Világháborúra emlékező ünnep is van. Egyik sem hivatalos ünnepnap, de elképzelhető, hogy egyes üzletek zárva tartanak. Május 4.-én a háború halottaira emlékeznek, Május 5.-én pedig a felszabadulást ünneplik.

Hollandiának egyik jelentős ünnepe a Prinsjesdag, azaz Királyfi-nap, melyet a hollandok szeptember második keddjén ünnepelnek. Náluk a Mikulásnak nagyobb a szerepe mint nálunk, főleg, hogy a mikulást majdnem akkora, vagy nagyobb ünnepnek tartják mint a Karácsonyt. Mivel a hollandok a középkorban keverték Spanyolországot és Itáliát ezért az ő mikulásuk a mai napig Spanyolországból jön egy gőzhajón, az ő fekete szolgáival, ún. Feketepétereivel. Az ajándékokat ugyan a kéményen keresztül kézbesíti, de a háztetőkön gyönyörű fehér lovával szökdell, ezért szokás a cipőbe (v. fapapucsba) egy kis répát tenni a lónak.

Forrás(ok):Wikipédia, hbmk.hu, balog.hu